Az élet rendje

Igen, az élet alapvető tulajdonsága, hogy ami elkezdődik, az be is fejeződik.
Most már rutinosan nem azon bánkódunk, hogy befejeződött az idei Nagy Nyári Elvonulás Szőcsénypusztán, hanem annak örülünk, hogy megtörtént.
És nem kis dolgok történtek idén az együtt töltött idő alatt.
Kívülállók számára talán furcsán hangzik a következő mondat. A legnagyobb eredmények közé sorolom, hogy többen is beszámoltak az elvonulás során, hogy végre sikerült megtapasztalniuk a teljes belső csendet. Azt a gondolatoktól mentes állapotot, amiről a kezdetektől fogva sokat beszélünk, de aminek a létezésében már-már kételkedtek...
Személy szerint nekem talán idén volt eddig a legnehezebb visszazökkenni a bő két hét után a friss, vidéki levegőből a városi környezetbe. De hát ez is az Élethez tartozik.
Ízelítőül vagy éppen a nosztalgia kedvéért egy rövid összeállítás Viktor jóvoltából.
Tisztelettel köszönöm László kiváló csikung tanári működését és a jó szervezést is.
Sen Sei Laci !
Köszönöm azt a hihetetlen sok információt , bölcsességet , tanítást , amit átadtál azon a csodálatos helyen .
A szervezésed és széles látóköröd mindenen felül múlt !
Köszönöm….élmény volt!!!!!!!!!!
Jozi!
Nagyon örülök a lelkesedésednek!
Azzal együtt, hogy ebben a formában már egy kicsit a személyi kultusz határait súrolja
Kedves Laci!
Szóval az idei elvonulás számomra még jobb volt mint a tavalyi. pedig az is nagyon tetszett.
Nagyon jól éreztem magam, a gyakorlások kiválóak voltak, és nagyon erősnek éreztem a hosszú (40-50 perces) meditációk hatását.
A kiváló időjárás, hogy (szinte) végig a szabadban, az ős-fák alatt tudtunk lenni, még lendített a gyakorlások hatásán. Már megint megmutattad a Csung Jüan Csikungban rejlő hatalmas erőt. Az előadások lényegre törőek, és mint mindig, nagyon lebilincselőek voltak.
A csapat kiváló volt, és nagyon fiatalos volt a hangulat, ennek megfelelően kissé fegyelmezetlen is néha, de ettől még jobban tetszett.
Egy szó mint száz, köszönöm szépen és örülhettem, hogy együtt tölthettük ezt a szép hetet.
Őrizzük a szív nyugalmát!
Barna
Kedves Barna!
Köszönöm az elismerő szavakat. Örülök, hogy a célkitűzésünk (tegyünk rá még egy lapáttal a tavalyira) ilyen jól sikerült.
A 3. bekezdésed egy kis háttérinformációul szolgál a 2. turnus résztvevői számára, hogy az első pillanatban miért tűnhettem számukra a szokásosnál kissé szigorúbbnak
Ez volt a negyedik elvonulásom de még soha ennyi mindent nem éltem meg.
/. Sok hiszti, tomboló allergia, azt hiszem a létező legrosszabb formámat hoztam /bocs azoktól akik ennek szenvedő alanyai voltak/. Végül a fulladástól tartva haza is akartam volna menekülni, s ha autóval vagyok valószínűleg meg is teszem, de nem így volt, s mert ott volt a két karton víz is amit épp aznap hozott nekem Zoli s mégis hogy néz ki ha az ember lelép miközben ilyen kedvesen kiszolgálják /néha milyen kis dolgok tudnak milyen sokat jelenteni!/ még egy fél nap haladékot adtam magamnak, aztán meg másnap reggel úgy döntöttem / kapva némi támogatást
/ hogy csinálom amíg tudom…. s valahogy minden megváltozott.
Azt gondoltam jól kipihenem magam – hát ez nem jött össze
Azt viszont nem gondoltam hogy ekkora lelki rendrakásra számítsak, a rendrakás Laci példáját idéző teljes felfordulásával, s megoldásával – ez viszont összejött.
Nehéz lenne összeszedni mi minden munkált bennem, de keddre már teljesen szétestem, volt nemalvás a kazánra fogva, kétszeri költözés más szobába, esti sötétség, mert még a lámpa is hol működött hol nem, de este inkább nem /jövőre biztosan viszek elemlámpát, s mindent ami fent lesz a szükséges dolgok listáján
Hirtelen amivel addig oly sikertelenül küszködtem végre sikerült belemélyednem kint is a gyakorlatokba, az allergiámat estére mintha elvágták volna, sőt a másnapi kirándulás során egyetlen kanadai aranyvesszővel sem találkoztam arra amerre jártunk ami ebben az időszakban képtelenségnek tűnik
. Megéltem egy csomó felejthetetlen élményt, azóta mintha egészen más szinten működnének a gyakorlatok, s azt hiszem így hat év után most köteleződtem el igazán a csikung mellett. Ez után gondolom nem meglepő / de azért engem meglepett
/, hogy itthon már az első este hiányzott hogy nem álltam még aznap nagyfát /ezt eddig elképzelhetetlennek tartottam/ – hát pótoltam, s azóta is gyakorlok valamit amikor csak lehet.
Változtam. Igaz két napig még mintha csak fizikailag lettem volna itthon, de a család nagy örömére nem bosszankodom azon ami itthon ez alatt a hét alatt nem történt meg – hálás vagyok hogy lehetővé tették hogy eljuthassak az elvonulásra.
S hálás vagyok földi és égi mestereinknek, s mindannyiótoknak a sok-sok leckéért s a sok szeretetért amit kaptam. Köszönöm!
Szia Laci!
Nagyon klasz volt,hogy a szabadban lehettünk- szabadok gyakorlás közben. Azt hiszem a kezdeti aklimatizálódás után minden rendben van és lesz körülöttem. Köszönet a Tábori tábor minden pillanatáért! Üdv: Ildi
Szia Laci és csikungos társaim!
Köszönöm a magam és mindannyiunk nevében ezt a csodás 2 hetet! Gyönyörű volt a környezet, a kiszolgáló személyzet nagyon kedves és segítőkész volt, a társaság fantörpikus, és óriási energiákat mozgattunk meg. Azóta is mindennap hajnali 4-kor kipattan a szemem, és kezdem a 2 órás energiafeltöltést, és majd kicsattanok annyi az energiám.
Laci, minden évben egyre jobbak ezek az elvonulások (gondolom, mi is egyre jobban összeszokunk közben), mindig újabb és izgalmasabb dolgokról számolsz be nekünk, és hatalmas ugrásokkal fejlődünk a segítségeddel. Nem találok megfelelő szavakat arra, hogy kifejezzem, mennyire megtisztelő, hogy a tanárunk vagy, és köszönöm azt az óriás támogatást, amit Tőled kapunk!
Tudom, néha eleresztettük magunkat, megszegtük a szabályokat, kissé huncutak voltunk, de szerintem mindez azért volt, mert mindenki nagyon jól érezte magát, tömve volt energiával, és nem győzte kifejezni, megosztani a többieknek ezt a belső érzést.
Köszönet mindenért Lacinak, a Vörös családnak, a szőcsénypusztai embereknek, Andrásnak a hangtál-meditációért, Zsuzsának a meridiántornáért, és Viktornak az élmények megörökítéséért!
Remélem, mindenkivel minél előbb újra találkozom, hogy megismételjük ezt a csodás élményt! Puszi és ölelés mindenkinek
Kedves Laci!
Köszönet ezért a remek kilenc napért, amit sikerült még egy kicsivel megtoldani!
Hajnali négykor a házunk melletti parkban vagyok én is kedvenc fám alatt energiagyűjtés céljából, mint a táborban.
A belső csendből, elmélyülésből is sikerült átmenekíteni “tartósítani” a hétköznapokra.
A legaranyosabb élményem Szőcsénypusztán: B. P. odajött hozzám, átölelt és azt mondta:”Szeretek melletted lenni, mert te nem beszélsz!” Nagy dolog – aki ismer, tudja miért.
A másik pedig itthon, férjem állapította meg: “Olyan mérhetetlen békesség, nyugalom árad belőled, miután elvonulásról, vagy maratonokról megjössz.” Már ezért megérte….
Jövőre Veletek ugyanitt? Ebből csak a “Veletek” a biztos, de az nagyon!
Még akkor is, ha egy pillanatra “lefagytam” és úgy éreztem: “Uram, Atyám! Ki lesz a leggyengébb láncszem? Kit szavaz ki a tanári szigor?
Szeretettel gondolok Rátok és köszönök mindent!
Zsuzsanna
Kedves Laci!
Minden elvonulás nagyon különleges volt. Az idei elvonuláson többek között megtanítottál bennünket arra is, hogy lehet az esetleges zavaró külső körülmények ellenére is mély meditatív állapotba kerülni. Egy idő után a fűnyíró, vadászgépek és motorosok zaja csak ellazító zenének tűnt. Olyan volt ez, mintha Mestereink kifejezetten számunkra küldték volna ezeket a segítő hangokat.
Ilyen társakkal élmény a gyakorlás.
A gyakorlások olyan mértékű energianövekedést eredményeztek, amelyek gyors regeneráló és öngyógyító folyamatokat indítottak el bennünk.
A csapat szuper!!!
Jövőre reméljük újra találkozunk. Addig is Mindenkinek jó gyakorlást!
Köszönjük az áldozatos munkádat, tanításaidat!
István és Andi
Szia Laci!
Kissé megkésve, de szeretném megköszönni ezt a lehetőséget, hogy ismét ott lehettem Veled és a többiekkel. Minden ilyen elvonulás óriási lökést ad a gyakorláshoz. Új információkat tudunk meg, illetve felelevenednek a régebben tanultak is. Érdekes, hogy mások olyan dolgokat kérdeznek meg, ami bennem fel sem merül, de a választ hallgatva rögtön megszólal bennem egy hang: De jó, hogy ezt is megkérdezték.
Érzem, hogy a gyakorlatokban egyre jobban sikerül elmélyülni. Újabb és újabb tapasztalatokkal gazdagodtam.
A körülményekre nem lehet panasz, a kaja is jó volt.
Érdekes volt nyomon követni, ahogy a Mester őszi programjáról egyre újabb információk derültek ki. Mintha a csikungos élet közepén lettem volna!
Köszi Még egyszer!
Tibi
UI: Annak, aki még nem találkozott ezzel a hírportállal, a rémhiradók ellensúlyozására érdemes a jó híreket olvasni: http://pozitivnap.hu/